A spirituális változás folyamata és a boldogság

A spirituális fejlődés egy hosszú és fáradságos utazás, mert az út idegen tájakon át vezet, melyek épp úgy telve vannak meglepetésekkel, örömökkel és szépséggel, mint nehézségekkel is. Az utazásunk fő állomásait az eddig szunnyadó képességeink felébresztése, a tudatunk új síkokra való emelése, és a személyiségünk gyökeres átalakítását jelenti.

Ebben az értelemben a „spirituális” szó nemcsak a hagyományosan vallási értelemben vett tapasztalatokat jelenti, hanem a tudat fejlődésének valamennyi állapotát, amelyeknek a magasabb és az átlagon felüli értékek adják az alapját. A Felettes Tudat, az alacsonyabb tudatalattinak a magasabb rendű ellenpárja, az emberi élet egységet teremtő központja, és ezáltal a magasabb Énünk, vagyis a lelkünk síkja. Ennek a síknak a felismerése és tudatosítása, a spirituális tapasztalatok értelme.

Ám a tudatunk azonosulása az egyén feletti magasabb Énünkkel, csak fokozatosan tud kialakulni. Ennek az alapvető és mélyreható átalakulásnak több kritikus szakasza van, amelyek különféle szellemi, érzelmi vagy fizikai problémákkal is járhatnak együtt. Ebben a folyamatban főleg négy fejlődési lépést ismerhetünk fel:

Milyen viszonyban vagy benső gyermekeddel?

Amikor a benső gyermekeddel összekapcsoltságban és szeretetben élsz:

• Tudsz önfeledten örülni, játszani, bolondozni.
• Mersz kérdezni, és mindig új dolgok megismerésére sarkal a benned lévő kíváncsiság.
• Fantáziadús és kreatív vagy.
• Hiszel a csodákban és tapasztalod is őket az életedben.
• Őszintén, kertelés, körülírás, szépítés nélkül kifejezed azt, ami benned van: az érzéseidet, a vágyaidat, az igényeidet.
• Ösztönösen cselekszel, álarcok nélkül, elvárásoknak való megfelelni akarás nélkül.
• Minden szituációban és személlyel bizalommal teli, előítéletektől mentes vagy.
• Hallgatsz a belső hangodra, intuitív vagy.
• Hiszed és tudod, mint egykoron kisgyermekként, hogy a vágyaid, az álmaid igenis beteljesülhetnek.
• Olyan életet élsz, olyan munkát végzel, olyan párkapcsolatban vagy, amire gyermekként vágytál.

Ha belecsöppenne a mostani életedbe a néhány éves gyermeki éned, és körbevezetnéd a mindennapjaidban, az otthonodban, a munkahelyeden, a kötelezettségeid és szórakozásaid során, lelkesedéssel töltené el, amit lát, hiszen ilyen felnőtt életet képzelt magának gyermekként.Viszont, ha szeretetlenségben magára hagytad a benned élő gyermeket, akkor a fent felsoroltak hiányozhatnak az életedből. Miből tudhatod ezt?

Az újjászületés

Az újjászületés mint a legnagyobb lehetőség a gyógyulásra

Általában ahhoz ragaszkodunk, amiről azt gondoljuk: a miénk.

Gyermekünkhöz, kisállatunkhoz, lakásunkhoz, társunkhoz. Olyan dolgokhoz, olyan személyekhez, melyek felett úgy hisszük; rendelkezünk, tulajdonunkban, birtokunkban vannak.

 Az „én” fiam, szeretőm, autóm, pénzem – mondjuk, s közben végig sem gondoljuk, hogy ezzel meghatároztuk a kapcsolat jellegét. Használjuk, irányítjuk, uraljuk, jogot formálunk a másikra, a rajtunk kívül álló dolgokra, hogy az visszatükrözze saját nagyságunkat. Valakinek érezzük magunkat általuk. Megteremtjük saját teremtményeinket, amelyek felett aztán hatalmat gyakorolunk. Minél több rajtunk kívül álló dolgot birtokolunk, uralunk, annál nagyobb a hatalmunk, ezt a hatalmat pedig véletlenül sem adnánk ki a kezünkből, mert nélküle úgy érezzük: megsemmisülnénk. Miért lennénk Semmik, ha már vagyunk Valakik? A felpüffeszkedett egó szüntelen sóvárgással követeli ragaszkodása újabb és újabb tárgyait, napról–napra szomjasabban vágyva arra, ami sohasem volt az övé.

Hogyan szeressük önmagunkat igazán, szívből ?

Nagyon egyszerűen, bölcsen, sok élettapasztalattal a háta mögött fogalmazta  meg   Charlie Chaplin a 70. (1959.április 16.) születésnapjára írt "verssel".

"Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem.
Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.

Fokozott érzékenységű észlelés

 Fokozott érzékenységű észlelést, tisztán-hallásnak, tisztán-látásnak, tisztán-érzéskelésnek  nevezünk

KÖZVETLEN

INFORMÁCIÓSZERZÉS

A hozzánk érkező információ öt érzéken keresztül érkezik. Ezeket hagyományosan látásnak, tapintásnak, ízlelésnek, hallásnak, szaglásnak nevezik. A legtöbb embernél ezek egyike a többihez képest fejlettebb, hatékonyabb az információszerzésben. Gondolkodásunk, érzékelésünk, létezésünk belső folyamatai nagymértékben összefüggnek információszerzési módjainkkal.